Faipari szalagfűrészlapok: Edzett, edzetlen, karbid fogazás. Mi a különbség?

A kiinduló alapkivitelezés az edzetlen fogazás, korábban csak ilyen faipari szalagfűrészlapokat gyártottak. Erre az alapkivitelezésre jellemző, hogy a fogazás élezése ugyanazon az anyagon van kialakítva, amelyikből a szalagfűrészlap készült, tehát ugyanazon tulajdonságokkal is bír. Ha a keménységet nézzük, körülbelül 45 és 50 HRC (a fémkeménység mértékegysége) között van. És ez probléma.

A szalagfűrészlapok gerincének ugyanis eszményien rugalmasnak kellene lennie, hogy kibírja a tárcsákon végbemenő hajlításokat, de emellett a foghegyek nagy keménységűek kell hogy legyenek, hogy az élezés sokáig megtartsa vágóképességét.

Az edzett fogazású szalagfűrészlapok (amelyeket webüzletünkben a Flexback tétel alatt kínálunk) gerince hasonló, de azok foghegyei 55 és 57 HRC közötti mértékben edzve vannak. Ennek köszönhetően az ilyen jellegű szalagfűrészlap – az edzetlen fogazású szalagfűrészlappal szemben – puhafa vágásakor megközelítőleg háromszoros állóképességet érhet el.

Ez talán jobban felfogható egy példán keresztül: a szokásos műhelyi vágókés pengéjének keménysége 60 és 62 HRC között van. Anyaga szintén hasonló szénacél – kemény, de rideg, ami lehetővé teszi a penge tördelhetőségét.

És végezetül említsük meg a karbid fogazású faipari szalagfűrészlapokat (amelyeket webüzletünkben a CarbideWood tétel alatt kínálunk – aprólékosabban itt olvashat a témában). Ezek abból adódólag különlegesek, hogy a szénacél gerincű szalagfűrészlap foghegyeire zsugorított karbid rátétek vannak ráhegesztve. Az említett anyag keménysége már kb. 90 HRC értéket mutat, úgyhogy az így kialakított szalagfűrészlap – az edzett fogazású szalagfűrészlappal szemben – megközelítőleg tízszer annyi anyagot képes eldarabolni.

Vigyázzunk a szakkifejezésekre

Szalagfűrészlapokkal kapcsolatos információk böngészése során gyakran rá lehet bukkanni további fogalmakra, mint például karbon-, rugó- vagy szénacél szalagfűrészlap. Itt fontos tudatosítani, mit is jelöl egy-egy ilyen meghatározás – jelen esetben az anyag fajtájáról van szó, amelyikből a szalagfűrészlap készült, viszont mindhárom kifejezés ugyanazt az anyagtípust jelöli. Egyszóval, a karbon-, rugó- vagy szénacél szalagfűrészlap egy és ugyanaz, csak eltérő néven említik.

Egyúttal több mint valószínű, hogy edzett fogazású szalagfűrészlapról van szó, esetleg a szalagfűrészlap kivételesen lehet edzetlen fogazású.

Lehet, hogy már Ön hallott a bimetall szalagfűrészlapokról. Ezek – kialakításukból adódóan (fogak dőlésszöge, terpesztés mértéke) – elsősorban fém vágására alkalmasak. Árukat tekintve, a bimetall szalagfűrészlapok faanyag szokásos darabolására nem kifizetődők, ezért faipari felhasználásra azokat nem is kínáljuk. Egyetlen kivételt a fatörzsek feldarabolásához alkalmas, 34 mm szélességű szalagfűrészlap képez.

És melyik fogazás vált be leginkább az Ön esetében? Ossza meg tapasztalatait olvasóinkkal, tegye fel kérdését az alább található hozzászólásokban.